Duna szabályozás = politikai öngyilkosság? 3. rész

2011.01.24. 11:42 Hajóskapitány

Tisztelt Olvasók!

Megismétlem, az előző rész befejező gondolatát: a vízi áruszállítást nem önmagáért érdemes és szükséges fejleszteni, hanem elsődlegesen a társadalmi hasznossága miatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

De lássuk, valójában mit kellene tenni ahhoz, hogy a vízi áruszállítási tevékenység valóban fejlődésnek induljon hazánkban is?

Nos, elsősorban olyan víziutat kellene kialakítani, amelyen az áruszállító hajók gazdaságos merüléssel tudnak közlekedni. Azt persze mindenhol reálisan kell felmérni, hogy mit jelent a gazdaságos merülés. A Rajna alsó szakaszán például a 35 dm-t nevezik annak, az új hajók nagy része arrafelé ilyen maximális merüléssel épül. A Dunán, figyelembe véve annak paramétereit és vízjárását, a 25 dm-es merülést tartjuk gazdaságosnak. Áruszállító hajóink többsége is ezzel a maximális merüléssel rendelkezik. A Dunára vonatkozó víziút-minőségi (hajózhatósági) követelmények leglényegesebb eleme, hogy a nemzetközi hajózásban szabványos, 25 dm-es merülésű, 1300-1600 tonna hordképességű hajók számára lényegében akadálymentes közlekedési feltételeket kell biztosítani. Ennek a feltételnek a magyar Duna-szakasz egy része - kiemelten a magyar-szlovák szakasz - nem tesz eleget, a hajók a vízjárástól függően az év felében-kétharmadában csak merülés-korlátozással közlekedhetnek. A nagyobb baj az, hogy előre nem lehet tudni, hogy mikor következik be az az alacsony vízállás, amikor már csak kevesebb árut lehet egy hajóba berakni. Egy magyarországi célállomású hajó rotterdami (Északi-tenger) vagy constantzai (Fekete tenger) indulása előtt nem lehet következtetni arra, hogy 10-12 nap múlva, amikor a hajó majd a magyar szakaszra ér, milyen vízállást fog találni. Így a hajó vezetője bizonytalan következtetések alapján határozza meg a berakandó árumennyiséget - a hajó merülését -, és emiatt sokszor előfordul, hogy óvatosságból kisebb árumennyiséget vesz fel hajójára és az út nagyobb szakaszán kihasználatlan kapacitásokkal hajózik, vagy éppen fordítva, kockáztatja a nagyobb árumennyiség berakását, és a magyar szakaszon kisvízállással szembesülve, nem jut el a rendeltetési kikötőig.

Az a megbízó pedig, akinek nem szolgáltatják ki időben az áruját, a legtöbb esetben elfordul a hajózástól. A megbízók ugyanis sokkal fontosabbnak ítélik meg az érkezési pontosságot a gyorsaságnál. Különösen érvényes ez a már felépített szállítási láncokra. Egy megbízót nem különösebben érdekli, hogy a távol-keletről, több átrakással érkező áruja 42 vagy 46 nappal azelőtt indult-e. A lényeg, hogy az általa szabott, és a szállítmányozó által vállalt érkezési időpontban az áru a rendeltetési helyén átvehető legyen. Éppen ezt a kritikus feltételt nem tudja a hajózás teljesíteni a kiszámíthatatlan vízállás-ingadozások miatt. Előzők miatt a hajósok inkább az óvatos megközelítést választják, azaz inkább kevesebb árut rakodnak, mint azt pillanatnyi lehetőségük engedné, így azonban a magyar szakaszra érkező hajók rendszeresen kihasználatlan hajótér kapacitásokkal érkeznek. Ennek hatására csökken a fajlagos fuvardíjbevétel, emelkednek a fajlagos költségek, valamint a fajlagos környezetterhelés – azaz éppen a hajózás versenyelőnyét jelentő tényezők romlanak jelentősen.

Tudni kell ugyanis, hogy egy hajó 1000 vagy 1400 tonna árut ugyanannyi személyzettel, és közel hasonló mértékű üzemanyag felhasználással, azaz nagyjából azonos üzemi költségekkel szállít el. Mindez jelentősen befolyásolja a környezetkímélés mértékét, illetve az önköltséget, ebből következően az alkalmazható tarifát. Így veszít a hajózás sokat a versenyelőnyéből a közúti és vasúti szállítással szemben. Mindez persze rontja a magyar áruk versenyképességét is. Többek között ezért is téves az a nézet, ami szerint a magyar Duna-szakasz hajózási feltételeinek javításával csak az idegen lobogójú hajóknak kedveznénk. Amennyiben a hajóútfeltételek javulása miatt a magyar áruk – még ha idegen hajóval is – kisebb szállítási költséggel jutnak ki a piacra, az versenyképességüket erősíti.

A hazánkon átmenő tranzitforgalom vízre terelődése esetén pedig jelentősen csökkenne természeti környezetünk és épített infrastruktúránk terhelése. A hajózási szakemberek rendszeresen elemzik, hogy 25 dm-es merülés folyamatos biztosítása a magyar Duna-szakaszon mekkora hatással lenne a versenyképességre. Egy hazai hajózási vállalat nagy tapasztalatú vezetőjének számításai szerint, amennyiben 2009-ben a hajók folyamatosan 25 dm-es merüléssel közlekedhettek volna, akkor hajórakományonként átlagosan mintegy 650 tonnával többet rakodhattak volna. A teljes 2009. évi vízoldali árumennyiséget vizsgálva megállapítható, hogy azonos mennyiség elszállításához, 25 dm-es merüléssel, közel 30%-kal kevesebb átlagos kapacitású hajó elegendő lett volna. Ennek következtében a hajózás amúgy is alacsony fajlagos környezetterhelése még tovább javult volna. 2009-ben a teherhajózás által ténylegesen elhasznált üzemanyag mennyiség mintegy 25%-kal csökkent volna, ami azt jelenti, hogy nagyságrendileg 9000 tonna gázolajjal kevesebbet kellet volna elégetni. Ebből következik, hogy a káros anyagok kibocsátása is ugyanilyen arányban lettek volna kisebbek, összességében mintegy 26.000 tonna CO2-dal, 418 tonna NOx-dal, 21,5 tonna PM-mel és 28,5 tonna SO2-dal kevesebb került volna a levegőbe. Ugyanez igaz a fuvardíjakra is. A kimaradó mennyiségek, fuvardíjak, költségek és kisvízi pótlék alapján az árutulajdonosokat sújtó hajónkénti kihasználatlan kapacitás okozta veszteség mintegy 30 milliárd forintra tehető, ennyivel rontva a magyar áruk, elsősorban mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, vegyipari termékek, kőolajipari termékek, és gépi berendezések, versenyképességét.

Félreértés ne essék! Az előző írásomban azt mutattam be, hogy amennyiben ésszerűen növelni tudnánk a hajózás által elszállított árumennyiséget nagyobbrészt a közútról, kevesebbet a vasútról a vízre átterelve, annak milyen következményei lennének a környezetkímélés és gazdaságosság szempontjából. Itt pedig azt elemeztem, hogy amennyiben a hajózásnál már meglévő árumennyiséget a korlátozott merülések helyett folyamatosan 25 dm merülésű hajókkal szállíthattuk volna 2009-ben, az milyen társadalmi hasznokkal járt volna. Az EU-ban folyamatosan hangoztatott fenntarthatóság elvében a rendelkezésre álló energiaforrások minél kisebb mértékű és mind hatékonyabb felhasználása is benne van.

Így tehát kijelenthető, hogy a Duna folyamatos hajózhatósága 25 dm merülésű hajókkal nagymértékben szolgálná a környezetvédelem és a fenntarthatóság céljait. Idáig a 2009-es év adatait vizsgáltam, de nézzük meg, mi történt 2010-ben? A rendkívül csapadékos időjárás következtében a Dunán az év túlnyomó részében lehetett gazdaságos merülésű hajókkal közlekedni. Jóllehet, ez előre nem volt bekalkulálva, mégis a vízen szállított áruk mennyisége azonnal „spontán” növekedésnek indult! A KSH 2010. november 24-i, 182-es gyorstájékoztatója szerint a 2010. I-III. negyedévi magyar áruszállítási statisztikák - a hajózás szempontjából kedvező vízállás függvényében - érdemi és jelentős vízi áruszállítás teljesítményjavulást mutatnak.

A belvízi áruforgalom volumene 35%-kal, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 37%-kal(!) nőtt a 2009-ik év azonos időszakához képest, ezzel részaránya az összes áruszállítási teljesítményen belül meghaladja az 5%-ot. Tessék csak elképzelni, az előbb számolt adatok alapján, hogy ez mennyivel növelte tovább a vízi áruszállítás társadalmi hasznosságát! Az előzőek értékeléséhez érdemes azt is figyelembe venni, hogy a - hajózás szempontjából ugyan kedvező - kritikusan nagy csapadékmennyiség miatt a mezőgazdasági termelés – ezen belül is a gabonafélék termése – a 2009-es évinek alig kétharmadát érte el. A vízi szállításokat igénybevevő ipari termelés volumene is csökkent.

Megállapítható tehát, hogy a hajózás jelentős árubázis-csökkenés mellett tudta a részarányát nagymértékben növelni. Mindez kizárólag annak köszönhető, hogy a rendkívül csapadékos időjárás hatására 2010-ben a hajózás megmutathatta, hogy milyen előnyökkel jár, ha a gazdaságos hajómerüléssel való közlekedéshez szükséges vízmélység egész évben rendelkezésre áll. Ráadásul akkor a megbízók biztosak lehetnének vízi áruszállítás folyamatosságában, akkor előre tervezetten tudnának nagyobb árumennyiségeket a vízre terelni. A klímaváltozás hatására azonban a 2010-hez hasonló, szélsőségesen csapadékos éveknek a valószínűsége folyamatosan csökken. A belvíz sújtotta területek nagyságát látva, azt kell mondani, hogy hála istennek csökken. A hajózás sem a csak szélsőséges időjárási környezetekben akar a társadalom hasznára lenni. Ezért kell olyan víziutat kialakítani, ami elhúzódó száraz időszakokban is gazdaságosan használható.

A hajózás pályája (a vasúti és közúti hálózatokkal szemben) többnyire természeti képződmény, és a természeti tényezők változása jelentősen befolyásolja fejlődését, minőségét. Azon kívül, hogy a hajózás számára közlekedési útként szolgál, még több egyéb – társadalmilag kiemelten fontos – szerepet is betölt. A közeljövőt tekintve, e globális társadalmi érdekek miatt, és a víziközlekedés szempontjából is, kiemelten kell foglalkozni a klímaváltozással. Tény, hogy a globális felmelegedésre vonatkozóan már közel 30 ezer természeti jelzést gyűjtöttek össze a tudósok.

Egyik legfontosabb ezek közül a folyóvizek vízjárás-tendenciáinak változása. Röviden ez azt jelenti, hogy egyrészről az árvizek egyre hevesebb levonulásúak, azaz szélsőértékük nő, de tartósságuk csökken (pl. hazánkban 2002, 2006), másrészről az árhullámok közötti közép- és kisvizes időszakokból az elnyúló és szélsőségesen alacsony kisvizek lesznek a jellemzőek. A biztos jelek közé tartoznak az egyre sűrűbben jelentkező jelentős aszályok (pl. hazánkban 2003, 2007, 2008).

Hazánk klimatikus viszonyaiban – az előrejelzések szerint – gyorsuló eltolódás fog mutatkozni a mediterrán jelleg irányába, azaz a tél nedvesebb és enyhébb, míg a nyár szárazabb és melegebb lesz. A kevesebb csapadék azonban ritkább esetekben, de szélsőséges nagyságú csapadékhozamokban fog megjelenni. Ez is a folyóvizek tartós kisvízhozamának, valamint heves és gyors lefolyású árvizeinek kialakulása irányában mutat. A belvizek ritkábban, de szintén szélsőséges mértékben fognak jelentkezni, az aszályos időszakok tartósabbak és nagyobb mértékűek lesznek.

Folyamatosan csökkenni fog a hasznosítható vízkészlet, továbbá csökkenni fog a mederbeli lefolyás mennyisége is. Ez maga után vonja – többek között - a vízminőség romlását. A tározók - már amelyek kisebb folyóinkon vannak - lassabban fognak feltöltődni és hosszabb tartózkodási időkkel kell számolni. Vízgazdálkodási konfliktushelyzet alakul majd ki: egyre nagyobb vízigények lesznek a folyamatosan csökkenő vízkészletek mellett.

Ezért írtam az első részben, hogy ma már katasztrófa megelőzési szempontból is halaszthatatlan a Dunát szabályozása.

Mit lehet tenni? Épeszű ember csak arra gondolhat, hogy a kisvizes vízhozamok feletti hozamok egy részét vissza kellene tartani saját Duna-szakaszunkon - mint ahogy azt a világ folyóin rajtunk kívül szinte mindenki más megteszi -, az összegyűjtött vizet tárolni kell, minőségét fenntartani, és az aszályos időszakokban abból lehet gazdálkodni. Ezzel szerteágazó, társadalmi szintű problémákat kezelnénk úgy, mint:

• Árvízvédelem, jégkár-elhárítás;

• A Duna káros és egyre gyorsuló medersüllyedésének megállítása;

• Vízerő hasznosítás, mint megújuló energiaforrás;

• Duna-Tisza közi Homokhátság talajvízszint csökkenésének és elsivatagosodásának megállítása (későbbiekben akár a Tisza vízpótlása);

• Mezőgazdasági területek öntözővízzel való ellátása;

• Ivóvízbázisok megtartása és védelme;

• Vízkészlet-gazdálkodás tervezhetősége;

• Vízparti települések életminőségének javítása;

• Vízépítési műtárgyak (partfalak, hídpillérek stb.) állékonyságának fenntartása;

• A Paksi Atomerőmű hűtővizének biztosítása - különös tekintettel a tervezett bővítés miatti növekvő igényekre;

• A Százhalombattai medervezeték védőtakarásának, és a Hőerőmű iparcsatornájának vízigény biztosítása;

• és a vízi áruszállítás feltételeinek javítása.

Az előbbi felsorolás közel sem teljes, de jól tükrözi, hogy milyen hatalmas szüksége lenne hazánknak arra, hogy a politika figyelme az ésszerű vízgazdálkodás felé forduljon. A komplex problémamegoldást – mint már az első részben is említettem – a duzzasztás jelentheti. S emiatt mondtam, hogy a Dunát elsősorban nem a hajózás miatt kell rendezni… meg másod-, harmadsorban sem.

A rendezés a vízfelszín megemelésével járna, s ez pedig az átlagos vízmélység növekedését is maga után vonná – így a hajózás nagyobbrészt az egyéb gondok rendbetételéből profitálna. Mi hajósok, tisztában vagyunk azzal, hogy a lehető legtöbb társadalmi érdeket figyelembe vevő komplex folyószabályozás következtében a víziközlekedés feltételei is természetes módon javulni fognak. Senki sem akarja tehát, hogy a Dunán a hajózás számára a vízmélységet kotrással biztosítsák, mint ahogy azt egy hozzászóló az előző cikk után állította. Ez is csak azt mutatja, hogy mekkora zavar van a fejekben ezen a téren. Éppen a hajózási szakemberek követelték már a 90-es évek elején, hogy szüntessék be a kavicskotrást az élő mederben.

Mi nem úgy akarunk megfelelő vízmélységet, hogy tovább süllyedjen a meder, hanem olyan megoldást szorgalmazunk, ami megállítja ezt a káros folyamatot, és más környezeti és társadalmi hasznokkal jár.

A valódi környezetvédők - más országokban - éppen a korábban elmondottak miatt támogatják a belvízi hajózás fejlődését, annak kiemelkedően környezetkímélő jellegére tekintettel. Az a habitus, amivel a hazai zöldek többsége – tisztelet a kivételnek - ehhez a kérdéskörhöz viszonyult és viszonyul ma is, sok esetben egyszerűen érthetetlen. Pedig országunknak és környezetünknek már eddig is felbecsülhetetlen károkat okoztak felelőtlen magatartásukkal, elsősorban az elkészült dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezésének leállításával – erről azonban majd később, mert részletes bemutatást, önálló fejezetet igényel.

A legmegdöbbentőbb az egészben az, hogy a zöld mozgalmak ehhez jelentős politikai támogatást kaptak a múltban, és kapnak ma is. Vajon miért? Ennek nyilván szerteágazó okai vannak. A legjelentősebb tényező a 80-as évek végén az volt, hogy az országnak egyszerűen nem volt pénze megépíteni a nagymarosi vízlépcsőt. Így az utolsó szocialista kormányoknak nagyon is jól jött a zöldek tiltakozása. De ahogy egykori iskolatársam is említette hozzászólásában, a hajózás fejődése az árufuvarozásban jelentősen csökkentené a felhasznált üzemanyag mennyiségét. Továbbá a megújuló energiát termelő vízerőművek csökkentenék a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek ilyen irányú igényét is. Egy tanulmány szerint például Ausztria a vízerő nagyarányú hasznosításával mintegy 4,3 millió tonna(!) gázolaj elégetésétől mentesül évente. Képzeljük csak el, hogy a kőolajtermelőknek, az üzemanyag forgalmazóknak mekkora profit-kiesést jelentene, ha a hajózás, a vízenergia-hasznosítás, a valódi környezetvédelem ilyen irányban fejlődne?!

Továbbá az állam az üzemanyagok árába beépített magas adótartalomból származó jelentős bevételektől esne el, ha az egységnyi szállítási teljesítményre eső üzemanyag felhasználás jelentősen csökkenne. Nem beszélve a közúti infrastruktúra-építéseknél folyó óriási pénzáramlások „súrlódási veszteségeiről”. Az, hogy a valódi környezetvédelem a legmagasabb szinteken ne csak szavakban, hanem valódi tettekben is kifejeződjön, bizony rendkívüli politikusi önfegyelemre, önmegtartóztatásra, bölcsességre, valamint a mai társadalom és a jövő nemzedékek iránt érzett felelősségnek az egyéni érdekek elé helyezésére van szükség.

Ehhez azonban nem csak „egyszerű” politikusokra, hanem államférfiakra is szükség van. Mert, ahogy egy amerikai szenátor mondta valaha, a politikus és az államférfi között az a különbség, hogy a politikus a következő választásra, az államférfi pedig a következő nemzedékekre figyel.

A következő képet nemrég készítettem a hollandiai Arnhem kikötőjében. Itt készítjük fel szállodahajónkat az idei szezonra - és itt tudtam alaposan végiggondolni az eddig leírtakat.

 

45 komment

Címkék: duna hajózás vízi áruszállítás

A bejegyzés trackback címe:

https://duna.blog.hu/api/trackback/id/tr732609473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aeidennis 2011.01.24. 13:48:51

Üdvözlöm!

A hajósok honnan tudták, hogy a 2010-es év csapadékos lesz, hogyha 12 napra sem tudnak előre tervezni, hogy Magyarországon milyen vízállást fognak találni, ha ide érnek?
Alig 150 éves vízállás adatsorok állnak rendelkezésünkre, ezekből hosszú távú következtetéseket nagyon nehéz levonni.
Árvízvédelem:
Egyrészt nem értem, ha a Duna tele van már amúgy is vízerőművel, duzzasztókkal, akkor hogyan lehet azt leírni, hogy pont majd a magyar szakaszon megépítendő duzzasztók fogják megoldani az árvízproblémákat? Az eddigiek miért nem elegendőek? Másrészt kíváncsi lennék egy olyan kutatásra, amiben megvizsgálják, hogy a magyar szakasz feletti erőműveknek mennyiben felelősek a magyar szakaszra érkező árvizek magasságáért.

Jégkár elhárítás:
jeges árvíz 1956 óta nem volt Magyarországon, ezt a problémát a mederkotrás "megoldotta".

Duna-Tisza köze:
A homokra telepített erdőknek mekkora szerepe van a talajvízszint lesüllyedésének? Azokra a homokpusztákra nem lett volna szabad erdőt telepíteni, mert nincsen ott annyi víz, amennyit azok a fák elpárologtatnak.

Ivóvíz:
Sarkanytús parton eddig sem volt szabad parti szűrésű ivóvízkutatakat telepíteni, mert a pangó vízből kiülepedő szemcsék eltömítik az ivóvizet szolgáltató kavicsrétegeket. Ha duzzasztunk a Dunán, akkor az egész duzzasztott szakaszon meg fog szűnni az ivóvíz kivitel a feliszapolódás miatt. Kiszámolták, hogy hány darab csápos kutat kellene felszámolni emiatt?

Alvízi szakaszon pedig medermélyűlés fog jelentkezni az intenzív vízszínesés miatt. Ez a probléma nem fog megoldódni, sőt bizonyos szakaszokon a helyzet rosszabbodni fog.

Vízparti települések életminősége:
Ezen vertem a fejem a falba leginkább. 50 éve mindenki a Dunában fürdött a falunkban, amióta szabályozták a Dunát abba a feliszapolódott szemetes gazos posványba senki sem jár többé. Ezt mint közvetlenül a parton lakó emberként mondom.

Vízépítési műtárgyak (partfalak, hídpillérek stb.) állékonyságának fenntartása:
ha csak a mezőföldi löszfalak állékonyságának megóvását vesszük duzzasztás esetén akkor már 100 milliárdos költségekről beszélünk, úgy, hogy akkor még ezen kívül nem építettünk semmit, csak a szakadó falakat erősítettük meg. Már leírtam az előző bejegyzésnél is, hogy az átázott agyagos fekün a lösz bármikor a Dunába csúszahat, Dunaszekcsőn, Dunaföldváron, Pakson, Kulcson és Dunaújvárosban is. De akkor legalább lesz hűtővize a Dunába omlott erőműnek. :)

Bős-Nagymaros sem jutott volna el a kivitelezésig ha az "anyagi" szempontokon kívül mást is figyelembe vesznek "mérnökeink" a tervezés során.

záporjózsi 2011.01.25. 13:10:18

Gratulálok az íráshoz! Logikus, közérthető, csak sajnos kis hazánkban valóban az lesz rá a verdikt, hogy de a vizilépcsőt nem, mer' az a környezetet károsíccsa...

pernahajder Campbell 2011.01.25. 17:05:13

Azt hol sikerült olvasni, hogy a hajósok tudták, milyen év lesz 2010? Oda van írva, hogy ami történt, nem volt bekalkulálva.
A 150 éves felvetés meg olyan elképesztő hülyeség, hogy az már külön téma, hagyjuk… Vagy mégse: nézd meg az utóbbi 150 év hőmérsékleti adatait, és mondd meg, hány fok lesz jövő júniusban, de fokra pontosan, mert milliókról van szó!
Az meg, hogy egy külön bekezdés foglalkozik a klímaváltozás miatti szélsőséges vízjárásokkal, kit érdekel, ugye? Akkor is induljunk ki az 1897-es adatokból?

Eleve az, hogy a Duna tele van erőművekkel, szöget üthetne a fejedbe: Ausztriában 10 (tíz!) épült az utóbbi ötven évben, és köszönik, jól vannak. Hol van az ökológiai katasztrófa? Senki se mondta, hogy egy vízlépcsőnek kizárólag pozitív hatásai vannak, de miért kell olyan dolgokkal riogatni, amikről nyilvánvaló, hogy nem igaz? Hiszen csak át kell sétálni a szomszédba, hogy lássuk, butákat beszélsz! Eleve az is szöget üthetne a fejedbe, hogy a Tiszán is épültek erőművek, kettő is. Ott mi a helyzet, semmi?
Az árvízvédelem pedig nem az árvíz megakadályozását jelenti, inkább azt, hogy mi mondjuk meg, hol öntsön ki a víz.
Hogy az erőművek növelik az árvízszintet? Hm… hogy?

A jég egyaránt úszik sekély, és mély vízen. Jeges árvizet jégdugó okoz, azt pedig a keresztszelvény szűkülete okozza, mint 1956-ban is. Mi köze ehhez a kotrásnak?

Duna-Tisza köze: ugye, milyen jó lett volna egy kis felelős erdőgazdálkodás? És most mi lesz? Kiírtjuk ezeket az erdőket? És mit fognak szólni a zöldek, akiknek a falujából 50 éve ott sétálnak?

Ivóvíz: Sarkantyúk miért is vannak? Mert nem épült vízlépcső. Megépül a vízlépcső, elbontják a sarkantyút, máris nem pang a víz.
Iszaposodás miatt megszűnik az ivóvízkivétel? Az anyák teje nem fog elapadni? :-) Az Osztrák Duna nagy része duzzasztott, mégis bőven van ivóvizük. Igen, Duna menti kutakból.

Hídpillérek állékonyságának fenntartása?!
Mi van?!
Miért?!
Melyiket?

Én a löszfalakról csak annyit tudok, hogy már most megindultak, nemcsak Kulcson, mindenhol. Vagyis meg kell őket erősíteni, akár lesznek vízlépcsők, akár nem.

Életminőség: nem is olyan rossz ötlet a fejedet a falba verni, tudod?
:-) Csak vicc ám, de ajánlok valamit: menj el a falud határába, és nézz szét.

Amit látsz, az a világ.

A világban sok minden összefügg egymással. Hiába hiszed, hogy megvédted a kis környezeted, a fiadra majd rászakad a plafon, ha nem kezdesz el rendszerszinten gondolkodni.
Tényleg nincs más választásunk, mint építeni a Dunára, de ez nem baj, hanem lehetőség nekünk, hiszen mi vagyunk az utolsók, így mindenki tapasztalatából profitálhatunk.
Amúgy, egy gazos, feliszapolódott dzsuva pont jó természetes élőhelynek tűnik így első olvasatra. Ha nem szemetelitek össze. Miből gondolod, hogy ezen a nagymarosi gát rontana?
Az is lehet, hogy ha megépül, megint mehetnétek fürödni. Miért ne? De akkor mit szólnának az élőhely elpusztításához a zöldek?

pernahajder Campbell 2011.01.25. 17:07:28

@aeidennis: Kimaradt az előző elejéről, bocs!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2011.01.25. 18:51:07

Kedves Hajóskapitány!

Igen. Mindenben mondatoddal azonosulni tudok! Mondandódhoz is, bátorságodhoz is gratulálok! Bár mindenki ilyen reálisan és önzetlenül (össz. társadalmi érdekeket szem előtt tartva) látna és érvelne.

'aeidennis' kollegának 'pernahajder Campbell' kollega találóan válaszolt. Rá nem is pazarolnám mondandóm. Meg persze setétzöldekre se.

Címedre reagálva, melyben a "politikai öngyilkosság"-ot említed.

Afféle geológus emberként szokva vagyok hozzá, hogy alul-határozott feladatokkal kell foglalkoznom. Hogy 1988. óta megtörtént velünk az az abszurd, ami történik azóta is, látom. Csak nem értem.

Egyszerű kérdés adhat választ.

Kinek az érdeke? Magyarország, ezzel közvetve az EU gyengítése?

Nem állítva hogy igazam van. Egyszerű weblapomon ennek a kérdésnek a megválaszolására tettem kísérletet.

h2o.ingyenweb.hu/keret.cgi?/tema/68.html

aeidennis 2011.01.26. 10:51:05

@pernahajder Campbell: Csak a pontatlanságokra válaszolnék:
1. Ausztria: mekkora ott a Duna esése és mekkora nálunk?
2. mekkora a Duna ártere a Ausztriában és mekkora nálunk?
3. Egy erőmű visszaduzzasztó hatása hány négyzetkilométer területet érint Ausztriában és mennyit nálunk? Elmehetünk Norvégiába is ott is rengeteg vízerőmű van, mégsem tudnánk semmiféle következtetést levonni a hazai viszonyokra.
4. Árvízvédelem: régen rossz ha bárhol kiönt a folyó... A Tisza mentén lehet szükségtározókat építeni, a Duna mentén kevésbé.
5. Jég: mélységtől tökéletesen független a képződése. Sokkal inkább függ a vízsebességtől és a szennyező anyagoktól, amit beleöntünk. Egy tóvá duzzasztott folyó fagy be előbb, vagy a mostani Duna?
6. A sarkantyúknak duzzasztó hatása van -> vízsebességcsökkenés -> feliszapolódás -> vízkivétel megszűnése. Pont ugyanolyan a hatása, mintha az erőmű lecsökkentené a víz sebességét a duzzasztás hatására. Csak éppen az érintett területek mérete változik.
7. Jégdugók keletkeznek szűk keresztszelvényekben is, de leginkább sekély tágulatokban, ahola zátonyokon a zajló jég feltorlódik. Lásd 1775, 1838. Ezeket a zátonyos, gázlós szakaszokat kotrással számolták föl.
8. Löszfalak megerősítése. Erre valóban szükség van, de csak ott, ahol a megvédendő érték meghaladja a magára a védelemre fordított összeget. Nem mindegy, hogy szántóról, a Dunai Vasműről, vagy üdülőházakról van szó.
9. Sokszor járok a falum határában, megvannak a régi fényképek, térképek, vízállás adatsorok, légifelvételek, leírsok a XVI. századtól kezdődően, öregek elbeszélései, amelyekből nemcsak a múltat lehet megismerni, hanem következtetni lehet a jövőbeli folyamatokra. Ha valaki mindezt nem ismeri, nem tud felelős döntést hozni semmilyen a Dunával kapcsolatos kérdésben.

És ha valaki azt hiszi, hogy az emberi beavatkozás nyomán létrejött katasztrofális helyzetet egy újabb beavatkozással javítani lehet majd, az álmodozzon tovább nyugodtan.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2011.01.26. 12:56:38

@aeidennis: Kedves aeidennis!

Mondtad: " ...6. A sarkantyúknak duzzasztó hatása van -> vízsebességcsökkenés -> ..."

Mondom: A sarkantyú növeli a folyó sebességét, illetve a pusztuló part védelmére szokás építeni.

Mondtad: "És ha valaki azt hiszi, hogy az emberi beavatkozás nyomán létrejött katasztrofális helyzetet egy újabb beavatkozással javítani lehet majd, az álmodozzon tovább nyugodtan. "

Mondom: Tényleg nem értem mit akarsz ezzel mondani. Egész technikai civilizációnk eddigi története másról sem szól, mint arról, hogy valamit kifejlesztünk, elterjed, rájövünk hogy vannak árnyoldalai is, majd teszünk ellene.

Ha érvelésed komolyan venném, akkor annak értelmében Kolontáron sem kell csinálni semmit?

aeidennis 2011.01.26. 14:33:59

@rdos: A sarkantyúkat azért építik, hogy a mederben koncentrálják kisvíz esetén a vízmennyiséget a hajózás számára. A sodorvonal megváltoztatására is kiválóan alkalmasak.
A vízsebesség növekszik, de nem az egész szelvényben. A sarkantyú parti csatlakozásánál feliszapolódás jelentkezik, alvizénél pedig limány. (Kérésre küldök légifotókat ennek illusztrálására)
A part védelmére a sarkantyúval szemközti oldalon van szükség, ahol párhuzamművek és kőszórások nélkül partomlás és elmosódás jelentkezne. A parti szűrésű kutakat csakis ilyen partszakaszra szokás és szabad telepíteni, ahol a sodrás elviszi a finom szemcséket.
Aki már ivott csapvizet Szegeden v. Békéscsabán és ivott csapvizet Szentendrén az érti a különbséget.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2011.01.26. 14:46:55

@aeidennis: Igazad van, végig néztem a Dunát, a sarkantyú az épülő oldalon van, és a pusztuló oldalon van a párhuzammű. Amúgy sarkantyú is remek példa arra, sodorvonalat tudom manipulálni, de van "mellékhatása".

A lényeg azonban a hozzánk érkező Duna víz hordalékszegénységében van. Felvizi gátak mögött marad a zöme. Hiába kotrod őrült pénzeket elköltve a gázlókat, azok újra és újra ki fognak alakulni.

pernahajder Campbell 2011.01.26. 15:35:09

@aeidennis: Az a baj, hogy azt hiszed, egy vízlépcső felett a víz áll, tóvá duzzasztva, mint Bősnél, vagy a Vaskapunál (sehol máshol), alatta meg megy, mint a Schumacher, elsöpörve hidat, partfalat. Azért lenne jó élőben látnod egy vízlépcsőt, hogy lásd, szó sincs erről. Nincs tó a felvízen, a vízlépcső nem víztározó, a beérkező mennyiséget lényegében továbbengedi. A folyam az eredeti medrében folyik tovább, pár méterrel megemelt vízszinten. Gondolom, ha mást nem teszünk, ez okozhat némi lassulást az áramlásban, persze a mélységváltozás, vagyis a vízlépcsőtől való távolság függvényében, na de hogy pangás a teljes duzzasztott szakaszon? Ugyan már!
Gondolom, ezért is kérdezed a hatást négyzetkilométerre: szorozd meg a folyam szélességét a duzzasztott szakasz hosszával, annyi négyzetkilométer. Nincs tó.
Ajánlom, töltsd le az ingyenes Google Earth programot a számítógépedre, és nézd végig a dunai vízlépcsők képeit.

A Duna Ausztriában persze lényegesen nagyobbat esik, mint nálunk, ezért is van, hogy ott tíz vízlépcső épült (plusz egy van tervbe véve), nálunk pedig háromról beszélünk. Egyebekben nincs olyan messze, mint Norvégia, mégiscsak ugyanarról a folyamról beszélünk.

Valóban, az elég szar ügy, ha a víz kiönt, de ha több jön, mint amennyi elfér, hát akkor igenis ki fog önteni. Tényleg ne tegyünk semmit? Vésztározók létesítését például mi gátolja?

Jégügyben köszönöm a kiigazítást.

Akkor a löszprobléma úgy tűnik, meg van oldva: ami kell, megerősítjük, ami nem kell, úgyis összeomlik, még mielőtt egy vízlépcsőt is építünk.

Az meg egy igen szép idealista gondolat, hogy a természetet magára hagyjuk, és akkor majd jó lesz, csak semmi értelme nincsen. Mint ahogy korábban olvashattad: az, ami feljebb, és lejjebb történik, meghatározza a mi teendőinket is. Az ember olyan szinten van befolyással a folyamra, hogy a hatásokat kezelnie is az embernek kell. Ezzel vitatkozni szerintem több, mint naivság.

pernahajder Campbell 2011.01.26. 16:07:02

Ja, és ne felejtsük el: az Ausztriai nagyobb esés jórészt a vízlépcsőkön liftezéssel történik (kb. 100/150 m): esik ott tíz métert, aztán további néhány métert esve elcsorog a következő gátig, és így tovább.

horpett 2011.01.26. 17:34:49

Végre, végre! Végre valaki, akinek nem csak affinitása, hanem megalapozott szaktudása is van elindított egy fórumot, ahol szóba kerülhet a Duna hasznosítása. Ahol fórumot kaphatnak azok is, akik nem dunaparti andalgásaikat, nosztalgikus élményeiket idézik fel, hanem a ma és a jövő érdekében komplexen merik nézni a Duna jövőjét.
A vitaindító elemzésben a Duna mint gazdasági erőforrás, mint lehetséges tőke szerepel, ami jelentősen eltér az eddigi gazdaság-irányító gondolkodásmódtól. Végre, végre !
Beszélni kell róla, vitázni kell róla és végre tenni is kellene már valamit, méghozzá olyat, amit unokáink is látni fogják.
A Duna jövőbeni sorsát nézve csak visszafogottan tudok optimista lenni, hiszen még mindig nagyon sokan vannak, akik a Dunát csak ősállapotában tartják ideálisnak, akik szívesen andalognak a szabályozatlan, ezerágban folyó partján, de hazatérve azonnal felháborodva követelik az intenzívebb és hatékonyabb szúnyogirtást, mivel a gyerek agyon vakarta magát…Hogy a sörének hűtéséhez energia kell azt tudja ugyan, de az már nem érdekli, hogy ahhoz az energiát meg is kell termelni.
Csak a Dunát ne bántsák, a Duna meg kell hogy maradjon régi állapotában! Ősbálványként, kikezdhetetlen kövületté vált ettől a begyöpösödött gondolkodástól a Duna, holott a fejlődés kikényszeríti, hogy ahhoz (is) hozzányúljunk.
Tudomásul kellene már mindenkinek venni, hogy aki a Duna gazdaságos és komplex használatbavételét és rendbetételét sürgeti, az nem retrográd, bigott, rendszerellenes és környezetromboló kommunista!

Talán valami dereng, talán a józan ész úrrá lesz ezen a rossz beidegződésen.
Olvasom, hallom a TV-ben, hogy a környezetvédelemért felelős államtitkár sürgeti a Bódván és a Sajón vízügyi szakemberek bevonásával a záportározók építését, és az érintett terület vízügyi rendezését.
Úristen, csak nem? Szükség van vízügyi szakemberekre? Csak nem ráébredtek arra, hogy az
önkormányzati tisztségviselők nem értenek a vízrendezéshez?
De miért kell ehhez több száz összeomlott ház? Biztos vagyok benne, hogy az érdekelt vízügyesek évek óta fújják a riadót, csak nem akarták Őket meghallani, mert vízlépcső-pártiak. Azok meg élből ellenségeink, csak rosszat akarnak.
Az ezerszer emlegetett kiöntött lavór pedig tele volt velük, velük és annyi, de annyi a vízhez értő szakemberrel.

Tessék mondani nekünk miért kell mindig Mohács?

Tetszik, nem tetszik, hogy a Duna ne váljék Bódvává, ahhoz szakértelem és szabályozás kell. És a szabályozáshoz beton is kell, meg műtárgy, meg kövezés.
Meg persze vita is. Hogy költői legyek ismét: „A hozzáértő okos nép gyülekezetében hányni, vetni meg száz bajunk”
Egy nem kell csak: a Pató Pálos, nosztalgikus, maradi , „aki nem velem az ellenem” mentalitás.

Sturmmann 2011.01.27. 10:21:02

@aeidennis:
Az a jópofa benned, hogy saját bevallásod szerint a témában írsz doktorit. Ha nem tévedek, akkor maximum 25 éves lehetsz, persze elismerésem, ha sokévnyi lehajózott idő után döntöttél úgy, hogy ledoktorálsz. Ha tényleg a húszas éveidben jársz, akkor meg kell jegyeznem, hogy valószínűleg a Duna felső szakaszán, a Majnán, a Rajnán, a Moselen létesített duzzasztókat és zsilipeket csak hírből ismered és nem nagyon volt alkalmad tapasztalni azt a harmóniát, amelyben ott az emberek, a természet és a folyó léteznek!
Persze tudom, a Franciák, a Belgák, a Hollandok, a Svájciak!, az Osztrákok és a Németek mind hülyék és hozzá nemértők! Vicces!
Szép dolog ledoktorálni, de megmaradni elméleti "szakembernek" nem a legjobb választás. Szállj hajóra, nézz körül s, ha megtapasztaltad saját magad azt, amiről itt sokan beszélünk, akkor gondolkodj el, hogy mi nem szerepelt a tankönyvekben.
Elnézést a személyeskedésért, de a hangnem, amit használsz a Kapitány úrral szemben az kritikán aluli! Ha másért nem, csak a szakmai múltja miatt tanúsíthatnál egy csöppnyi tiszteletet, ha már a Duna blogon kommentelsz!
Olvasgattam a hozzászólásaidat az előző írásoknál is és már megbocsájts, egy autópályát nem statisztikai adatnak építenek! Azt jó esetben használják is! Kamionok is! Ugye nem azt akarod mondani, hogy 100 kamion kevesebb káros anyagot bocsát a levegőbe, mint egy önjáró. Persze ez egy nagyon leegyszerűsített példa, de hidd el, nálunk sokkal fejlettebb környezetvédelmi tudatossággal rendelkező országokban nem kardoskodnak a vízi árufuvarozás ellen.
A Duna pedig, ha tetszik, ha nem, nem csak a mienk. Ha egy emeletes házban a 6-8. emeleten lakóknak nem tetszik a lift, mert zajos, akkor arra a részre nem építenek liftet? Ostobaság! Megint a jogokkal vagdalkoznak egyesek, a kötelezettségeket meg elfelejtik. Ez annyira jellemző az elmúlt évekre! Ébredjenek már fel!

aeidennis 2011.01.27. 12:53:49

A Kapitány Úr a hajóról nézi a Dunát, én pedig a partól. Emiatt nem lát(hat) bizonyos dolgokat. Én sem, ezt elismerem. Azért vagyok itt, hogy tanuljak, és hogy megvitassunk más szempontokat, letisztázzunk fontos ellentéteket.
Nem hajózásból doktorizom.
A Kapitány Úr pedig gondolom szárnysegéd nélkül is képes megvédeni önmagát a "kritikán aluli hangnememmel" kapcsolatban.

Sturmmann 2011.01.27. 13:51:08

@aeidennis:
Nem kell megvédeni és nem vagyok a szárnysegédje sem. Hidd el, nem szabad őt beskatulyázni, nézz csak utána!

szalma b 2011.01.28. 19:00:33

Rend itt majd akkor lesz, ha a szakemberekre bízzuk a megoldást az álzöldekkel és politikusokkal szemben. Fantasztikus érzés, hogy majdnem mindig festők, írók, műfordítók, szociológusok védik tőlünk a vizeket. Tőlünk, akik ebből élünk - néhányan 4-5 generáció óta - és vigyázunk rá ahogyan csak tudunk. Ajánlok egy cserét. Mi nem írunk verset és nem festünk képet, ők cserében ne beszéljenek bele a vízépítő, tájrehabilitáló, hajózó, stb stb szakemberek dolgába

az zöldeknek így is van - lenne - megoldandó feladat bőven:

- mit keres az autógumi a patakban?
- ugyan ez hűtőszekrénnyel?
- miért dobjuk ki a csikket az autóink ablakán?
- ugyan ez csokoládépapírral és chipses zacskóval?
- miért áll az utak mentén méter magasan a szemét?
- miért raknak a 24 tonnás teherautóra 40-et?
- miért gyűrődik az aszfalt a frissen átadott úton? ki vette át és és milyen minőségben?
- miért "úszik fel a vízen", vagy mosódik a völgybe a 6-os autópálya?

kranführer 2011.01.29. 12:46:41

Jó írások ezek Laci, de nem tudni hogy kinek az érdeke a hajózást ellaposítani. Én örülök a tömegáruknak,mert ez a munkám és nagyon szeretem a hajókat rakni. (Főleg jó kis gyakorlás volt tavaly az a negyed millió tonna koksz.)
Üdv
kran

SzKaresz 2011.02.04. 18:07:05

Két link ami az aminek látszik :)
www.portofgyor.hu/ www.gyoriotthon.hu/index.php?mn=hu,kat,cikk@show&cikkid=3132&kezdokategoria=39
Köszönjük neked budapest :(
Akár egy listát is írhatunk, én Doberdónál kezdeném.

vízenjáró 2011.02.05. 14:08:25

Uraim!
Lehetséges? A tegnapi és a mai napi hírekben hallottak szerint mi gondolhatunk
valamit, beszélhetünk arról mi a jó,vagy még jobb megoldás a Duna szempontjából, a hajózás szempontjából. Egyesek döntenek minden szempontból, más ember véleménye nem számít. Nem számít a gazdaság állapota
nem számít mennyit és kinek fizetünk éveken keresztül egy rossz döntés miatt. Nem számít az elkövetkező idők energia igénye. Majd vásárolunk gázt, villamos energiát, hajóznak mások, hajón szállítanak mások.
A környezetvédelmi államtitkár nem tudja
hogy került az új "Széchenyi Terv" fel
adatai közé a víztározók építése, meg kell kérdezni a gazdasági minisztert, Ő
készítette a tervet. A kormányszóvivő szerint az eljövendő időben szó sincs róla, nem tudják, hogy került bele. Jöhet megint a mederkotrás,(új lakótelep
építés?)megint kell a sóder? Sóder már van, igaz,nem természetes, hanem hangban
cselekedetben. Nem a természet, nem a gazdaság, a politika a fontos, az LMP megmondói már megjelentek, jönnek utána
a többiek is.

pernahajder Campbell 2011.02.14. 11:09:22

Szombaton láttam egy riportot a Hír TV Sziluett című műsorában Lányi András író-filozófussal, nagyrészt a vízi erőművekről volt szó. Lányi úr, miután egyébként becsületesen elutasította a műsorvezető pár seggnyalásból ráaggatott jelzőjét, rögtön igyekezett tisztázni az illetékességét: rávilágított, hogy ő legalább annyira kompetens a témában, mint egy vízépítő mérnök, mert mint társadalomtudós, ő ismeri a Dolgok Okait. Mindjárt mondott is pár okosat, a Duna súlyosan mérgező hordalékáról, hatalmas betontöltésekről, amik „elszakítják az életet a folyótól”, stb. Intő példaként az asszuáni gátat sikerült felhoznia, aminek ugyan annyi köze van a nagymarosi vízlépcsőhöz, mint Geronazzo Máriának Audrey Hepburnhöz, de mióta követelmény minálunk érteni ahhoz, amiről beszélünk? A német és osztrák vízlépcsőket természetesen nem hozta szóba ez a tisztességes ember. Ezen a ponton nyalt be újra csontig a műsorvezető, hogy hát nem is kérdés, milyen nagyon illetékes is a riportalany, hiszen milyen kiválóan ért a témához.
Ezután az Ember, Aki Ismeri Az Okot, megosztotta ezt velünk: az Ok az idejétmúlt műszaki gigantománia. Persze, kellenek vízierőművek, de nem olyan csúnya nagyok, hanem pici aranyosak, amik nem zavarják a szemet. Kapartam a falat.

Valaki, aki tudja, mondja el nekem, honnan ez az elképesztő bölcsész arrogancia, ez a gusztustalan, határtalan pökhendiség? Mitől hiszik ezek az emberek, hogy ők mindenhez értenek, és mindenkinél mindent jobban tudnak? Ki hitette el velük, hogy ők bármibe beleszólhatnak, hogy az ő szavuk kinyilatkoztatás?

Lányi úr egyébként barátjától, Karátson Gábor író-festőtől, a Duna Charta elnökétől hallott annak idején először a „Dunán épülő szörnyűségről”. Nézzétek meg a Duna Charta weboldalát, kik is ők: Egy biológus mellett van író-festő, író-képzőművész, fizikus (aki fotós munkásságával tűnik ki), angol- skandináv-könyvtár szakos középiskolai tanár, grafikus, építész, üzemmérnök (aki 1985 óta szabadúszó festő), ügyvéd és állatorvos.
Persze ők is tudják az Okot: szerintük Bős-Nagymarost azért kellett megépíteni, mert a szovjet flottát akarták a Bős feletti tározóba telepíteni.
Most lehetne nevetni, hogy idegbajosok gyülekezete, de mégiscsak jórészt nekik, és a beteg fejüknek köszönhető, hogy leállították az építkezést.

Hogyan is lehetne velük érdemben vitatkozni? Nos, sehogy. Ők ugyanis kizárólag érzelmi alapon érvelnek, a szakmainak beállított érveik csak támasztékai az érzelmi ráhatásnak. Betonszörnyet, dunaszauruszt emlegetnek, ezt szuggerálják a zemberekbe, akik persze elhiszik ezt, hiszen egyrészt a saját szemükkel sose láttak ilyet, másrészt a másik oldalt soha nem szólaltatják meg a tévében. A Hajóskapitány hiába vezeti le itt hibátlanul az építés szükségességét és hasznosságát, nekik a tények mit sem számítanak, a számok csak ilyen alsóbbrendű prózai dolgok, egyedül az a fontos, hogy ők mit éreznek abban a gyönyörű lelkükben. Az alkotás nekik metaforák kigondolását jelenti, érintetlen természetet vizionálnak a fűtött, villannyal kivilágított szobájukban. Persze, hogy azt hiszik, hogy az Адмирал Кузнецов anyahajónak kellett a medence Pozsony alatt, mert nemcsak tökhülyék, de lusták és lelkiismeretlenek is ahhoz, hogy utánanézzenek, hülyeséget mondanak-e.
Tessék, mondd el a filozófus úrnak, hogy a vízlépcső megépítése nem az áramtermelés miatt fontos, és nem old meg semmit, ha rosszabb hatásfokú törpe erőműveket építünk, szerinted érdekli? Lóf@szt. Ha érdekelné, már utánajárt volna.

Az építendő új Paksi blokkról, meg arról, hogy az milyen hatással lesz a Dunára, persze hallgatnak, mint a sült hal.

Szóval, attól tartok, kár a gőzért. A Széchenyi tervben most újra feltűnt a vízlépcső, aztán villámgyorsan törölték is belőle, amikor a kőfaragók és balett-táncosok felhördültek. Hiába, ők vannak még mindig nyeregben, ez egy ilyen ország. Szégyen, de ez van.

Ja, az interjút február 16-án és 17-én ismétlik, ha valakit érdekel.

záporjózsi 2011.02.14. 23:26:27

@pernahajder Campbell: Egyrészt természetesen boldogok a szobafestők is.
Másrészt itten ám nem lesz gond, már a KGB intézkedik a hadititkokat kiszivárogtatók ellen, ugyanis igazából itt rejtették volna el az atomtámadás ellen az új, szovjet Duna-tengerjáró, ballisztikus rakétahordozó flottát, amely szükség esetén a karsztvíz repedésein át elszivárgott volna a Fekete tengerig és csatlakozott volna a csákánydoroszlói fogatolt tüzérekhez. De mivel ezt leírtam, hajnali 2-re várom a nagy fekete autót.
Harmadrészt: a műszakiak sajnos túl sok tényt szoktak közölni ahhoz, hogy az átlagember (amilyenek a politikusok, bár néha átlagon, többször kritikán aluliak) összefüggéseiben át tudja látni, viszont azon siránkozni, hogy a naplementét nem lehet majd a régi út szegélykövéről megfesteni (itt etetett halakat már Hadrianus is, a halak azóta is beépítik ezt a táplálkozásukba, ez a Hadrianus-falat), az pedig már önmagában emberiség elleni bűntett.

szalma b 2011.02.15. 10:00:03

@SzKaresz:

Ebbe a kikötőbe annyi pénzt tettek, amiből a teljes magyar hajózás és a MAHART újra talpra állítható lett volna! Az éves forgalma a dunai kikötők között nincs az első 5 között. Felelős természetesen nincs!

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2011.02.15. 11:28:37

@szalma b: Tudom, azért vagyok szomorú :(
A Végh Antal: Ha az Isten nyulat adott könyve mára valósággá vált, természetesen nincs meg elektronikusan, mint ahogy az Oxigénia sem. A Vietnámi háború idején indult a mozgalom: a tiltakozás győzelem.
A megvalósításra képtelen rétegek győzni akarnak mindenben, régebben egyszerűen éhenhaltak. Haladt is a világ: képzett testvéreink 1867-1910 között egy országot terveztek meg, építettek fel, a hivatalokban ülő sorstársaik pedig érdekes módon győzték engedélyek kiadását. Majd legközelebb azért igyekszem humorosabb lenni :)

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.02.15. 18:36:03

@pernahajder Campbell: Hálistennek nem tudom nézni a Hír TV-t itt a hajón, ha megnézném még jobban felmenne a vérnyomásom. Sajnos azok, akik megbuktak fizikából, akiknek a számok olyanok mint ördögnek a tömjénfüst, akik kerülik a nyílt egyenes vitát, a markukban tartják a médiát és azon keresztül a közvéleményt. A döntéshozókat meg a média formálta közvélemény élteti a szavazataival, a kör bezárult. Lányi András & Kiszel Tünde for president!

hajóskapitány 2011.02.15. 21:11:46

Köszönöm a támogató hozzászólásokat. Nem kívántam kommentelni saját írásaim után, de feladtam ezt az elvemet. El kell mondjam, hogy cikksorozatomat korántsem tekintem befejezettnek. A 4. és 5. részét is megírtam, de több okból sem tettem még közzé. Először is nem akarok bajt hozni erre a kedves weboldalra és üzemeltetőire, akiknek köszönöm, hogy lehetőséget adtak az itteni megjelenésre. Elég különös érzés egy demokráciában, hogy a kimondott igazságok üldözendők, de nálunk most ez történik. Továbbá azért is hallgattam, mert megdöbbentett, hogy kormányunk kiad egy gazdaságfejlesztési programot, majd hirtelen elhatárolódik az egyik legfontosabb, s korrekt módon megfogalmazott pontjától. Csak azért, mert az észérvekre a hisztis művész-zöldek demagógiával válaszoltak. S azért, mert egy szűk handabandázó kör kijelenti, hogy ők a többség ebben a kérdésben. Lassan már csak egy poros provinciaként tekinthetünk majd hazánkra, ahol az igazmondó szakemberek páriákként élhetnek. Elhatároztam, hogy márciusban indítok egy saját weboldalt, már regisztrálva van, de az induló tartalmat még össze kell hoznom. Azon legalább "saját felelősségemre" mások veszélyeztetése nélkül írhatom le, hogy a hajózás fejlesztésével a környezetvédelmet erősítenénk és duzzasztásos folyószabályozással pedig környezeti katasztrófát előzhetnénk meg. Remélem, sokan fogjátok majd olvasni. És hívom oda aeidennis-t is, akinek köszönöm, hogy bátran vállalta "zöld" álláspontját a szakemberek között is. Ő legalább leereszkedett közénk, s nem a médiákban hajlandó csak elmondani a véleményét, mint a legtöbb "öko-mindenes". Szóval, Barátaim, március közepe táján keressétek a neten a www.friends4rivers.hu oldalt! Viszontlátásra!

pernahajder Campbell 2011.02.15. 21:59:10

@hajóskapitány: Sajnálom. A saját weboldal jó, de azt valószínűleg nagyon kevesen találják majd meg, és leginkább olyanok, akiket nem kell már meggyőzni. Ha ajánlhatom, legalább ennek a sorozatnak a közlésére indíts egy saját blogot itt a blog.hu-n. Itt mégiscsak van egy százezres olvasótábor, amiből milliós is lehet, ha index címlapra kerülsz.

pernahajder Campbell 2011.02.15. 22:08:38

@záporjózsi: Vagy így: szürke, ködös reggel a bősi tározóban, álmosan rikitoznak a reggelire éhes sirályok. Hirtelen ködkürt hangja zúg át a tájon, majd aknaszedők szelik át fürge vízibolhaként a vizet. Lassan hatalmas tömeg körvonalazódik a távolban, majd ahogy a köd fellibben, teljes valójában megjelenik a második Gabčikovo-hamuliakovoi flottakötelék, látszik az Адмирал Кузнецов anyahajó, rombolóktól kísérve, szorosan a Петър Велики nehézcirkáló sodorvonalában, félerővel haladva. Napsugár hasít bele a szürkeségbe, tengerészeti vadászgépek zúgnak át az égen, büszkén csattog a szélben a szovjet hadilobogó, miközben a dunacsúnyi zsilipen domolykózó pecások pánikszerűen rángatják ki a cájgot.
Más: vacakol az autóm kuplungja. Nem tudsz egy jó karmestert, aki rendbehozza?

pernahajder Campbell 2011.02.15. 22:24:49

@A Tengerész: Nem vesztesz sokat, az biztos, de néha nem árt ilyeneket látni, csak hogy tudd, mi jár az egyébként jó szándékú kóklerek fejében, máskülönben elbeszéltek egymás mellett, ha találkoztok. Például, mert nem érzel fontosnak tisztázni neked triviális dolgokat. Nekem is lassan esett le itt a zöld komáról, hogy jé, ez még nem is látott ilyet.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.02.15. 23:19:20

@pernahajder Campbell: Kuplungszereléshez a karmester nem biztos, hogy jó. De kérdezd a Hajós Adriennt ő profi. Ő már látott vízvezetékszerelőt. www.youtube.com/watch?v=hOJkfY-pKJk&NR=1

pernahajder Campbell 2011.02.15. 23:43:39

@A Tengerész: Igen, ez egy gyönyörű pillanata a mozgalomnak. Valahogy őt és hasonszőrű kis társait senki nem számoltatta el azóta sem, pedig állítom, ez a nő egyedül felér száz Tocsik Mártával, ami a károkozást illeti.
Amúgy meg tök olyan, mint az Indul a bakterházból a banya. Hogy az ördög pörkölje meg a süket disznaját :-)

záporjózsi 2011.02.16. 10:28:00

@pernahajder Campbell: Sajna nem. Tengelykapcsoló problémám nem volt még.

A leírás nem rossz, de előtte két ifjú a jövőbe tekintve befordul a képernyőn. :D

@hajóskapitány: Kapitányom! A jelenlegi politikai garnitúra ebből a bősi bőszülésből fejlődött ki. Nagy szakáll, Lenin helyett Lennon-szemüveg, stb. Nehezen védhető, ha 20-25 év után pont ők másznak ebbe bele. Más kérdés, hogy Németországban is volt egy atomtudós Joschka. Először tudta, hogy nem kell, aztán tudta, hogy igen.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2011.02.24. 16:10:31

Üdv a vízparton!
Találtam egy eléggé alapos témagyűjteményt
realzoldek.hu/index.php
Nem én írtam, így biztosan igaz :)

vízenjáró 2011.02.25. 08:51:39

Uraim!
Most kaptam hírt, az Arany János utcai un.
Arany klubban vita vagy tájékoztatást tartanak a Duna projektről,illetve a víz-
lépcső "Miért nem szükséges".A névsor eléggé érdekes,(nem írom le,mert értem is
jöhet a fekete autó),viszont arra kíváncsi
volnék,önök közül kit hívtak meg erre a szeánszra.Valóban kíváncsiak-e más véle-
ményre,vagy csak saját magukat fényesítik.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.02.26. 00:05:47

@vízenjáró: Meggogliztam, az Arany János utcában nincs ilyen klub. Se cím, se időpont, se egyéb konkrétum. Ennyire nem kéne rettegni...

vízenjáró 2011.02.26. 12:53:06

Szia Tengerész.
A Googl sok mindenre jó? Nem olyan embertől kaptam az infót,aki félre akarna vezetni,eléggé megbízható forrás.Ja,Őt sem
hívták meg,pedig kért meghívót a rendezvényre,amire közölték vele, "Nemkívánatos személy",nem vitatkozni,
beszámolni akarnak az eseményen.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.03.03. 10:58:05

@vízenjáró: Figyelem! Akit érdekel. Holnap reggel 9 órától a Tilos Rádióban stúdióvita a Duna duzzasztás, a Bős-Nagymaros néven elhíresült téma ügyben az ellenkező véleményt képviselő felek közt. Tehát FM 90,3 MHz Tilos Rádió. Ezt a műsort én kezdeményeztem, mert nagyon régen szeretnék egy ilyen tárgyilagos, szakszerű, indulatoktól, demagógiától mentes tisztességes vitát. Ígéretet kaptam, hogy ez ilyen lesz és a műsorvezető, Papó személye erre reményt ad.

alfabravocharlie... 2011.03.04. 09:46:33

Úgy látom, az első csetepaték már lezajlottak, mire internetközelbe és időhöz jutottam. A téma "vezetése" Laci kezében méltó kezekbe került. Majd én is belenyúlok a darázsfészekbe, mert nem szeretem, ha csak szúnyogok csipkednek... Most elöljáróban csak annyit: a régi görögöknek volt egy szavuk, a dialógus. Sekélyes műveltségem szerint ez azt jelentette, hogy az érvek és ellenérvek ütköztetésének módszerével igyekeztek megtalálni az igazságot. Vagy legalábbis a közelébe jutni. Ehhez persze hinni kellett abban a tényben, hogy létezik ilyesmi, és ez valószínű - mondhatni biztos - a különböző egyéni vélemények között van. Ehhez hozzátartozik, hogy meg akarták azt keresni, és hajlandóak voltak személyes álláspontjukból engedni értelmi belátás útján. Még volt a görögöknek egy elgondolásuk valami arany középútról is... A kora középkori egyházatyák a mértékletességet emlegették, mint az alázat melletti legsarkalatosabb erényt. Az alázat többek közt azt is jelentette, hogy ami nem jó akkor sem teszem meg,ha minden hatalmam és erőm meg van hozzá, de azt is, hogy ami jó, azt akkor is meg kell tennem, ha gyengének érzem magam. Pl. nem tudok mindent előre a világban kiszámolni, és bebíztositani magamat./ Magyarul mértékletes vagyok. Jól ki van ez találva, az élet veszítené el az ízét, ha minden teljes pontossággal determinált és determinálható lenne. Mi lennénk a tökéletes életunt robotok.../ Ja, a régiek egyszerre voltak voltak képesek hinni abban, hogy Isten világot megismerni képes értelmet adott az embernek, azon kívül gondját is viseli./He-he, nesze nektek lódarazsak, csemege.../. Ma az van a zsigereinkbe oltva, hogy az élet a túlélésért folytatott küzdelem, amelynek módszereit maga a túlélés igazolja. Hála Darwinnak, Marxnak meg a posztmodern liberalizmusnak. Sokszor ennek jegyében vitatkozunk is, és oda az igazság. Viszont jókat ütünk, fő az, hogy megnyerjük a meccset. A pálya lelátó közben összedől... .
Na ennyit a prédikációból, most jön két példabeszéd. A 90-es évek közepén, amikor a MIÉP-ben volt valami reménykeltő is, a Magyar Fórum utolsó oldalán talán féléven keresztül szakemberek mondták el véleményüket a vízgazdálkodásról és vízkérdésről, beleértve a vízlépcsők, aszályosodás stb. stb. kérdését. Igazi dialógus volt. A végkövetkeztetés az volt, hogy a jövőben számunkra elkerülhetetlen a Kárpát medencén átfolyó vízek szabályozott visszatartása - hangsúlyozom ökológiai, és mondhatnám nemzeti létérdekből. Aztán jöttek a választások és a MIÉP be akart kerülni a parlamentbe és választási programjában már élesen kikelt minden fajta dunaszaurusz épitési szándék ellen... No comment.
Második történet, némi előzetessel. A nagy ókori civilizációk és kultúrák egy jelentős része folyóvölgyekben vagy tengerpartokon jött létre. /A lovas nomád civilizációkról most ne beszéljünk, mert igenis azok voltak, csak ott a sztyeppe volt a tenger és ló volt a hajó.../ Szóval nem csak a mezőgazdaság - öntözéses gazdálkodás- volt civilizáció és kultúra alakító tényező, hanem a vízi közlekedési kapocs. Ez egyértelmü a tengerparti kultúráknál. Sós vizzel még a görögök se öntöztek.
Ugorjunk. A Rajna és a Duna összekötésének gondolata már a cézárokat is foglalkoztatta, de technikai felkészültség még nem tette lehetővé. A 19. században készült Lajos csatornán Széchenyin Ödön Budapestről Párizsig hajózott. Én beszélgettem olyan beilingriesi vizirendőrrel akinek nagyapja még ennek fakapus zsilipjeit kezelte. Hiába, az ember és az áruja mindig el akart jutni valahonnan valahová. A történet érdemi része: a Duna-Majna-Rajna víziút rendszer, amelynek építése 1923-ban kezdődött, a 70-es évek végén a legkritikusabb szakaszához ért. A vízválasztón innen az Altmühl folyócska tündérszép völgye következett, amit a környezetvédők és tájszeretők jogosan féltettek a helyenként igencsak betonosan épitkező mérnököktől. Az Altmühl korántsem mindig folyócska, láttam árvizéről fotót, a csatorna elkészülte előtt,talán 1988-ban a templom tornya állt csak ki a víz alól... A környezetvédők javára játszott az építkezés során történt földcsuszamlásos baleset, ami után az építkezést majd egy évtizedre leállították.
Innen a National Geographic riportját idézem emlékezetből, ami a csatorna megnyitása után röviddel készült. Mint a mesében.
Hogy-hogy nem elültek az indulatok, netán azt a tájat értelmesebb lények lakják, és a vizesek, mérnökök, biológusok, tájtervezők és talán még Jancsi és Juliska is a környező falvakból leültek és elkezdtek beszélgetni. És rájöttek, hogyha nem kezdi el mindenki a saját igazát fújni és elkezdik a másik problémafelvetésére odafigyelve közösen a megoldásokat keresni - egy lehetséges megvalósítás érdekében- még lehet valami. Lett is. Meg lehet tekinteni, a 20 század végének talán egyik legszebb európai műve. Egy kis paradicsom, ahol jámboran közlekednek a hajók, a horgászok békésen lógatják, a vízisportolók űzik, a partokon a bicikliutakon hétvégeken hemzseg a mozogni és jó levegőt szívni vágyó nép és városkák születtek partjai mentén. A kivitelezésben résztvevő egykor ellenlábas szakemberek a tervezés és építés munkájára úgy emlékeztek, mint életük és alkotó pályájuk legnagyobb élményére. Utána lehet keresni, Nat. Geo. valamelyik 1992-es száma. De el lehet a csatorna mellett biciklizni, aztán tovább a Majna völgyében. Vad kempingezni is szabadon lehet a Majna mentén, a frankok jóravaló borivó emberek, nem tiltják. Csak a szemetelést.
Persze a csatornánál is felmerülnek problémák. Az ember nem alkothat tökéleteset, de az a dolga, hogy tegye, és javítson rajta. Valami nagyon régi bölcs ihletett percében ezt így fogalmazta: Hajtsátok uralmatok alá a Földet, ez az isteni parancs. Feltéve, hogy az úr az, aki képességei birtokában szolgálja a rábízott életteret, mint kertész a kertjét...
A személyes véleményemet konkrétan a Bős Nagymaros kérdésben majd máskor elmondom, teljesen bizonyos vagyok benne, mindkét oldalról kapok érte pár/ló/darázsrúgást, most csak néhány költői kérdésem van: a természet melyik állapotát kell megőrizni, amikor azt jégkorszaki dermedtségéből felélénkülő ősünk elterjedvén folyamatosan és hihetetlen mértékben átalakítja. Melyik a hiteles természet: a cédruserdőkkel borított vagy az ókori tengeri háborúskodások érdekében lekopaszított adriai karsztok,avagy a kocsányos tölgyerdők a Tisza táján, vagy a zempléni üveghuták faigényét kielégítő szikes pusztává alakult ugyanezen vidék, a telepített budai erdők, vagy az itt ott még fellelhető ősfenyves? Mennyivel hitelesebb természet a gátak közé szorított - nem a hajózás érdekében, hanem mert az ember művelés alá akarta vonni az árterét , vagy egyszerűen csak szeretett volna vízparton élni- folyó, amely egyre jobban mélyíti a medrét. Haj de szép lesz, ha majd büszke parlamentünket szádlemezekkel és beton injektálással kell a meder felé csúszástól óvni az állandó fenékszint süllyedés miatt.
Az lesz csak a betonszaurusz. Aki látta a Bécsen keresztülfolyó egykori Duna medret és az esztétikailag is szépen megépített freudenau-i zsilip óta /hibáival is együtt/ létesült bécsi dunaparti promenádot, az tudja miről beszélek. Na üdv mindenkinek, cseréljetek az eszmét, abból még baj nem lehet.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.03.04. 19:10:54

@alfabravocharlie...: Cserélnék én de nincsenek eszmék a sötétzöld oldalon csak szlogenek. Mit mondjak arra quintesszenciájára a mai rádióműsornak, hogy azt elfogadjuk, hogy ha fent elkezdték a duzzasztást vízlépcsőzéssel, azt nem lehet a tengerig abbahagyni, de mi a magyar géniusz segítségével oldjuk meg, hogy ne vízlépcsővel duzzasszunk! Ezt oldják meg a mérnökök! Érted? MI hozzá nem értők megmondjuk a feladatot, mert mi vagyunk a nemzet sója, az érző lelkek, a barbár mérnökök meg olyanok legyenek a kezünkben mint a balta. Oda csapjanak, ahova mutatjuk! Nekünk eszméink vannak!

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.03.04. 19:12:32

@alfabravocharlie...: Cserélnék én de nincsenek eszmék a sötétzöld oldalon csak szlogenek. Mit mondjak arra quintesszenciájára a mai rádióműsornak, hogy azt elfogadjuk, hogy ha fent elkezdték a duzzasztást vízlépcsőzéssel, azt nem lehet a tengerig abbahagyni, de mi a magyar géniusz segítségével oldjuk meg, hogy ne vízlépcsővel duzzasszunk! Ezt oldják meg a mérnökök! Érted? MI hozzá nem értők megmondjuk a feladatot, mert mi vagyunk a nemzet sója, az érző lelkek, a barbár mérnökök meg olyanok legyenek a kezünkben mint a balta. Oda csapjanak, ahova mutatjuk! Nekünk eszméink vannak!

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2011.05.04. 17:39:05

Csak így zárógondolatkét: www.wsv.de/wsa-n/schifffahrt/gueterschiffe/ Die modernen Containerschiffe sind 135 m lang und können 498 Container befördern.
- mondják a németek. Mi meg rettegünk a konténercipelő kamionoktól, akkor ki a hülye?

záporjózsi 2011.05.05. 06:19:56

@nomad: ...és a kettő között mi az összefüggés? Kevés konténerhajót láttam befordulni a BILK-re...

záporjózsi 2011.05.05. 15:32:27

@nomad: Szívesen veszem, ha építünk az országban 2-3 csatornarendszert, de ezzel nagyon sokkal nem vagyunk előrébb. Tény, hogy ha a konténerek vasúton és hajón megközelítik a célt, akkor max. 100 km-t kell autóztatni. De a gond az, hogy az lőtte lévő, Európában megteendő 500-1500 km kamionon feleannyi idő, mint az amúgy sokkal kedvezőbb hajón vagy vasúton. Vasúton is csak a zárt vonat tudja felvenni a versenyt eljutási időben a közúttal. Pedig valóban, hajón és vasúton lenne jó az ilyesmit szállítani.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2011.05.08. 09:23:22

Itt szó nincs csatornákról, csak a Duna értelmes módon való kihasználásáról. Az áruszállításnál mindenki elfelejtkezik a kategóriákról. A sebesség többnyire negyedrendű dolog. Az első az ütemesség, a második a költség a harmadik a szállítmány biztonsága. Az országúti szállítás az usában példamutatóan alacsony szintű ~ 20 %, a többi vasút, folyami és partmenti hajózás :)

vízenjáró 2011.05.11. 09:07:45

Jó napot mindenkinek. Meghallgattam Barsiné,Pataki Etelka "kormánybiztos" asszony Duna stratégiáról szóló Gödöllőn megtartott (beszámolóját?)egyeztetésről. Ugyanolyan semmitmondó volt, mint amiről eddig beszéltek. Hiába, eddig is beszéltünk mindenről, de minek? Úgy is kapnak fizetést,ha csak beszélünk és nem csinálunk semmit.Figyelem!Állítólag jönnek a lapos fenekű hajók és újra lesz mederkotrás.Kell a dunai kavics.