Vízlépcső vagy amit akartok

2010.12.08. 14:30 selymes durbincs

Akarjuk egyáltalán, hogy legyen Magyarországnak vízlépcseje? Úgy is feltehetjük a kérdést, hogy szeretnénk-e, hogy Magyarországon a már meglévő atomerőmű mellé épüljön pár megújuló energiákat termelő erőmű is. Hát ezt tette fel az MTA is.

Magyarország 2020-ig vállalta, hogy energiafogyasztásának 13%-át megújulókból fogja fedezni. Igen ám, de hogyan? Szélenergiába nem érdemes sok pénzt fektetni, mert ugyan most is fúj kint a szél, de ebből az erősségből soha nem lesz áram. Ott van még a biomassza, ami pillanatnyilag a legelterjedtebb alternatív energiaforma Magyarországon, ennek is a hulladékégető verziója, de az sajnos együtt jár néha füsttel, zajjal, szaggal. A geotermikus hő felhasználását szeretjük, mert gyógyvizeinknek köszönhetően sok ilyenünk van, bár kihasználva ez sincs igazán. Egyre több napelemet látni szerte az országban, noha itt is van még hova fejlődni.

Hogy áll viszont az ötödik forma, a vízenergia? Tudtátok például, hogy a Duna Magyarország fölötti szakaszain van egy csomó vízerőmű? Nagyon jól működnek, gazdaságosan termelik az áramot, míg az átlagos magyar embernek a vízlépcsőkről Bős-Nagymaros, a minket átverő szlovákok és a Duna környezeti rombolásának diabolikus képe jelenik meg lelki szemei előtt, pedig a történet messze nem ennyire fekete-fehér. És nem is szeretnék a konfliktusban állást foglalni, ez a poszt nem arról szól ugyanis.

Viszont nem csak Nagymarosnál lehetne a Dunára vízlépcsőt építeni. Olyan helyet kell keresni, ahol elég nagy a víz hozama és esése, ami a lapos Magyarországon tényleg nem egyszerű feladat, viszont van két ilyen hely is. Ezek az MTA Energiastratégiai Munkabizottsága szerint Adony és Fajsz.

A vízerőműveknek rengeteg előnyük van. A Duna az erőművek által hajózhatóbbá válna, a vízlépcsők segítenék a Dunai Hőerőmű vízellátását, fedeznék a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése miatti hűtési célú többlet vízigényt, illetve javítanák az árvízvédelem hatékonyságát.

Vannak azonban hátrányai is, mert megakadályozzák a hordalékok természetes áramlását, ezért az alsó szakaszokon, ahol már nincsenek vízlépcsők, ott folyamatosan mélyül a meder. Ez például jelentősen csökkenti a talajvízszintet is.A negatív hatások azonban kezelhetőek, és sokkal többet tudnánk nyerni új vízlépcsőkkel, mint amennyit vesztenénk velük. Kíváncsi vagyok, hogy a Duna Stratégiában mekkora részt szentelnek ennek a kérdésnek.

1 komment

Címkék: stratégia duna

A bejegyzés trackback címe:

https://duna.blog.hu/api/trackback/id/tr862501928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

blogol01 2011.04.10. 10:00:22

Egyetértek ezzel a cikkel. Magyarország számára fontos lenne a Duna és a Tisza kihasználása a vízi szállítás szempontjábol. Ugyanis ezzel kialakításra kerülne egy u.n hajózási űrszelvény ami biztosítaná, hogy hajózhatóak legyenek a folyók a teljes magyarországi szakon. Vízerőművek létesítésével sokkal jobban lehetne szabályozni a folyók vízjárását is, valamint lehetne növelni az árvízek levonulási idejét is.
süti beállítások módosítása