Megdöbbentett a Budapesti Közterület fenntartó Vállalat szóvivőjének Inforádióban tett nyilatkozata: Nem hozza nyilvánosságra a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., hogy a város melyik részén mikor tart lomtalanítást: erről célzottan az adott körzetben lakókat, illetve a közös képviselőket értesítik egy-másfél héttel korábban.

Minden alkalommal, mikor elöntjük szemetünkkel a belváros utcáit, zavarba jövök a látványtól. Ilyen lehet egy harmadik világbeli főváros látképe? Mit gondol Budapestről és magyarokról a nyaralását épp ekkor nálunk töltő külföldi turista? De megszoktam már, sőt szeretem, mikor ismerőseim dicsőségtől ittasan mutogatják az utcáról szerzett legújabb kincsüket: fotelt, kislámpát, balatoni nyaralást megörökítő fekete-fehér fotósorozatot. Megunt, tönkrement, feleslegessé vált tárgyak szemétté válásának pillanatainak részesei vagyunk ezekben a hetekben. Hol nosztalgikus, hol kedves, többnyire mégis zavaró.

Azt, hogy megnehezítik, sőt megtiltják a szemét újrahasznosítását, nemcsak képmutatásnak tartom, de kifejezetten károsnak is. Biztos vagyok abban, hogy ezekben a hetekben a lomizók több tízmillió forintot állítanak elő munkájukkal. Azzal az egyszerű módszerrel, hogy átnézik, szelektálják, összegyűjtik a feleslegessé vált holmikat és újra használatba helyezik őket. Arról ne mis beszélve, hogy akik ezt a munkát elvégzik, ebből élnek. Tehát egy, a közösség és az egyén számára is hasznos munkáról állítja az önkormányzat azt, hogy káros és haszontalan.

Elhiszem, hogy az utcán sétálók komfortzónáját kikezdi a sok szemét látványa, és a holmikat rendezgető lomizók munkája, de ennél tekinthetnénk erre a helyzetre bölcsebbként is. Akár mennyire is kényelmetlen, lássuk be, ez a munka hasznos.