A baloldali képen az Ördögárokból ömlő folyadék semennyire sem szennyező, a hidrológusok ilyen színű anyaggal tesztelik a szennyvíz elkeveredését a folyóban. Ebben az esetben két kukányit öntöttek a folyóba. Ilyen terepgyakorlaton már voltam jómagam is.

@aeidennis: akkor ez egy kemeny szakerto blog lehet...

A másodikon se árvízet látunk, hanem épp az árvíz elleni egyik lehetséges védekezési módot, azaz nem a folyó tövébe telepítjük a gátakat, hanem hagyjuk hogy alkalomadtán elöntse a rakpartot, és így nem veszélyezteti a várost, mert van hova szétterülnie.

és hogy jönnek ide

a címben emlegetett szlovákok és románok?

Valóban sokkal szebb látvány a rakparton áradó gépjárműforgalom az áradó folyónál.

"kis ország, kis ökológiai lábnyom" :DD
Akkor Szudánnak egész nagy lehet a lábnyoma Monacóé meg pöttömnyi.

mindamellett ha a vízgazdálkodásba belefér a gazdasági célú folyami hajózás hatékonyság-javítása, mint "hot topic", akkor nosza. vagy mondjuk egy duna-tisza csatorna, na az duna-stratégia lenne a javából.
(ha viszont annyi lesz a szerepünk, hogy öntünk két vödör vizát meg egy konténer márnát a dunában újpestnél, az elég gyér.)

@Tuvalu: A rakpart meglehetősen kevés hely a folyónak szétterülni. Budapesten hatalmas méretű feltöltést végeztek a Wesselényi-féle árvíz óta. Szekér nem jöhetett be a városba üresen, földet kellett hozniuk, amivel megemelték a térszínt. Tehát a Dunának Budapesten nincs hol szétterülni, viszont a város biztonságos magasságba emelkedett az EDDIG MÉRT lagnagyobb árvizekhez képest.

Az a baj, hogy a folyók természetes életét az ember már eléggé összekuszálta. Egyszer egy öreg, Tisza-melléki bácsi mesélte nekem, hogy régen a Tisza árterülete akár 40km széles is volt egy-egy tavaszi áradás alkalmával, és ezzel számoltak is. Tehát ha jött a nagy víz, akkor egyenletesen tudott kiönteni azokon a szakaszokon, ahol nem volt szabályozás. A véleményem az, hogy aki víz mellé építkezik, az ne számítson semmi jóra. És ha már a szabályozással károsítjuk a folyó és a folyó-mente élővilágát, akkor legalább a vízminőség könyörtelen megóvásával tegyük hasznosabbá magunkat az EU-ban.

@egy nik a sok közül: A románok szennyeznek, a szlovákok elterelnek+gátat építenek.

@aeidennis: Alapvetően annyit írtam, hogy a rakpartot elöntő víz nem árvíz a szó köznapi értelmében (hanem be van tervezve, hogy oda megy). Ettől még persze hogy van olyan lehetőség is, hogy még szélesebb árterületet adjunk a folyónak és a történelmi leírásoddal is egyetértek. De egyébként Budapest esetén minden tekintetben alkalmasabb megoldani a védekezést úgy, hogy valamiféle szükségtározót használunk a város felett. A fekete-fehér vízlépcsőellenes meg szlovákellenes hangulatban persze nehéz beismerni, hogy egy vízerőmű ebben sokat tud segíteni, és azt is, hogy az utóbbi 2 évtized árvízveszélyes helyzeteinek megoldásában Bősnek így is pozitív szerepe volt.

@Tuvalu: Ha Bős úgy épül meg, ahogy az 1977-es szerződésben szerepel, akkor sima középvízi helyzetekben zúdult volna 5 m magas árhullám az alvízi szakaszra a csúcsra járatás következtében. Ennek tompítása MIATT kellett volna Nagymaros.
Serintem ha az ember valahol el* valamit, azt nem úgy kell megoldani, hogy máshol is el*i ugyanúgy... és ennek semmi köze a szlovákellenességhez.

@aeidennis: Megint nem látom be, hogy miért különbözne a te és az én nézetem. Amit írsz az igaz. Viszont az eredeti 1977es tervekben benne volt a nagymarosi műtárgy is egyrészt, másrészt pedig a végül megépült bősi rendszer nem okoz 5 méteres árhullámot, hanem magasabb vízhozamokat is ponthogy képes tompítani.

Szerintem nem szándékosan így fogalmaztad meg, de hasonló stílusban informálják jelenleg is a magyar lakosságot: Azaz jójó, hogy a jelenlegi helyzetben árvízvédelmi hatása van, de az eredeti tervek szerint 5 méteres hullámok jöttek volna. Ha előveszed az 1989-1993as újságokat, akkor olyanokat látsz mely szerint blöff a C variáns, meg hogy Hága majd nekünk ad igazat, meg ökológiai katasztrófa. És bár sajnos kiderült, hogy megint a magyarok futottak lyukra, de a laikusok 90-99%-a ma is úgy érzi, hogy úgy volt igaz, ahogy annak idején neki mesélték, és annak idején ő is gondolta. Akkor is, ha többségében hamis dolgok is ezek.

@aeidennis: @Tuvalu: Köszi az infókat a képekről, jó hogy leírtátok.

@Tuvalu: az én kölönvéleményem a dologról, hogy alföldre (Adony, Fajsz), hordalékkúpra (Bős) erőművet építeni ellenkezik a józan ésszel. Persze azt is tudom, hogy a döntéshozatalban ez az egyik utolsó szempont.

(Bözödújfalu elárasztását sokan emlegetik, de ki tudja, mi történt Ada Kaleh szigetével?)

@aeidennis: Én régen egyszer elgondoltam, hogy össze kéne szedni az igazi érveket és ellenérveket, de aztán rájöttem, hogy mivel a rendszerváltás emblematikus témájáról van szó, így tökmindegy, hogy akár 100%-ban a megépítés mellett szólnának az érvek (persze közel sincs így), akkor se számít semmit, mert olyat semmiképp nem lehet mondani, hogy "tévedtünk, meg az is hülye volt, aki az utcára ment". Csak ez olyankor tud elmebeteg helyzetet teremteni, amikor szembesül vele az ország, hogy a szlovákok akár egyoldalúan is léphetnek, meg amikor a megépítés elmaradása miatti negatívumokkal kell valamit kezdeni. De mivel ezek általában két mondatos problémák, így már müködik bármiféle kommunikációs technika az elkendőzésre (hajózás, öntözés, híd, árvízvédelem, energia).

Sajnos nekünk lesz a legkisebb beleszólásunk abba, hogy megépüljenek-e az erőművek a magyar szakaszon. Ha a német szállítmányozási lobbi úgy dönt Brüsszelben, hogy kell erőmű, akkor megépülnek. Mi majd nézzük a partról...

@aeidennis: @Tuvalu:

Ismertek hiteles, politikailag elfogulatlan feldolgozását a Bős-Nagymaros vízlépcső történetének?

Szívesen olvasnám, úgy sejtem átlátszik rajta a magyar politikai rendszer minden elbaszottsága.

@hohoho horgász: Én nem.

@aeidennis: Így, Brüsszelben dolgozó eurokrataként annyit mondhatok, hogy ha igazad lenne, akkor is úgy lenne, hogy a német érdekeket Brüsszelben lehetne összehangolni a többi országéval (pl ez a cikk is kapcsolatban van az elnökséggel, Duna-stratégiával), ami annyival több egy 2 vagy 3 oldalú megállapodásnál, hogy mondjuk a francia atomenergia lobbi érdeke is bele tud folyni. Nem mondhatod komolyan, hogy Brüsszelre van ahhoz szükség, hogy a németek elérjenek valamit velünk szemben.
A másik, amiben tévedsz, hogy pl a közúti szállítmnyozási lobbinál erősebbnek ítéled a vizit vagy a multimodálist.
De még ott is tévedsz, hogy a németek lennének a topszállítmányozók Európában.
Az meg a józan észnek mond ellent, hogy ha tényleg erősek lennének, akkor várnának 20 évet erre a szakaszra, már rég meg csináltatták volna, nemde?

Egyébként jelenleg nem tudok elképzelni olyan lobbiérdeket, ami felül tudná írni azt a politikai alapelvet, hogy aki kimondja Nagymaros nevét, az el is vesztette a következő választásokat kb.

@hohoho horgász:
A kérdésed kettős.
A vízlépcső TÖRTÉNETE szerintem szinte 99%ban csak politikai sztori. Azaz politikai elemzés szükséges, hogyan jutottunk a szerződés aláírásáig, felmondásáig, Hágáig, valamilyen szintű megegyezésig.

A vízlécsőnek szakmai története sokkal kevésbé összefüggő. Ehhez meg az eredeti, 1977es tervek akkori szövegt és számait kell megnézni (eléggé alá volt támasztva, és ennyi év távlatából már azt is lehet látni, hogy miben tévedtek/lett igazuk, bár ugye nem készült el tehát sok dolog elméleti itt, hogy mi igaz, mi nem. Az viszont biztos, hogy pl a lefújás ökológiai okokra hivatkozva történt meg, anélkül, hogy a többi paramétert (közlekedés, energia stb) figyelembe vették volna, annak idején a terveknél mindezeket az egyéb járulékos hatásokat leírták.
Aztán szakmailagegy nagy szünet következik, mert a rendszerváltáskor egész brutális módszerekkel hallgattatták el a szakmának azt a felét, amely érvekkel megtámogathatta volna a megépítést (bármennyire is vitatható, hogy jó-e vagy rossz, de ugye senki nem emlékszik szakmai vitára, csak kinyilatkoztatásra a szakma másik felétől, hogy akkor ez rossz). Szóval a szakmai történet kb. ott érdekes még, hogy a szerződés felmondása és a szlovákok egyoldalú lépései miatt milyen műtgyak épültek, milyen ökológiai szükségmegoldásokat léptettek életbe (Szigetköz vízpótlása, Dunacsúny).

Mint írtam szakmailag kiegyensúlyozott vita sosem alakulhatott ki, enek megfelelően csak a fent leírtak összegereblyézése után alakíthatsz ki egy többé-kevésbé objektív képet magadnak.
Én nem fogom összehordani, az már egyszer biztos. :D

@Tuvalu: Köszönöm a helyretételt, erre a részre valóban nincsen rálátásom.

@hohoho horgász: Szakmait tudok ajánlani:
A Hidrológiai Közlöny, és Vízügyi Közlemények 1977-től rendszeresen foglalkozott a témával vízépítői és mérnöki szemszögből. Az Élet és Tudomány is szentelt pár oldalt a témának, de közel sem ennyit.